Az akvakultúra a világ egyik leggyorsabban növekvő élelmiszertermelő ágazata, amely a világ növekvő népessége által fogyasztott hal csaknem felét állítja elő, és döntően hozzájárul a globális élelmiszerellátáshoz és a gazdasági növekedéshez.
Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Hivatala jelentése szerint a globális akvakultúra-piac értéke 204 milliárd USD, és 2026 végére várhatóan eléri a 262 milliárd USD-t.
A gazdasági értékeléstől eltekintve, ahhoz, hogy az akvakultúra hatékony legyen, a lehető legfenntarthatóbbnak kell lennie. nem véletlen, hogy az akvakultúra a 2030-ig szóló menetrend mind a 17 célkitűzésében szerepel; továbbá a fenntarthatóság szempontjából a halászati és akvakultúra-gazdálkodás a kék gazdaság egyik legfontosabb szempontja.
Az akvakultúra fejlesztésében és fenntarthatóbbá tételében a dróntechnológia nagy segítséget jelenthet.
A mesterséges intelligencia segítségével lehetőség nyílik különféle szempontok (vízminőség, hőmérséklet, tenyésztett fajok általános állapota stb.) monitorozására, valamint a gazdálkodási infrastruktúra átfogó ellenőrzésére, karbantartására - a drónoknak köszönhetően.
Precíziós akvakultúra drónok, LIDAR és rajrobotok segítségével
A mesterséges intelligencia technológia elfogadása az akvakultúrában megteremtette a terepet az ipar jövőjébe való betekintéshez, és egyre inkább a digitális technológia használatára törekednek a termelés növelésére és a tenyésztett biológiai fajok jobb életkörülményeinek javítására. Állítólag a mesterséges intelligencia a különféle forrásokból származó adatok nyomon követésére és elemzésére szolgál, mint például a vízminőség, a halak egészsége és a környezeti feltételek. Nem csak ez, hanem rajrobotikai megoldások kifejlesztésére is használják: autonóm robotok felhasználását foglalja magában egy közös cél elérése érdekében. Az akvakultúrában ezek a robotok a víz minőségének nyomon követésére és ellenőrzésére, a betegségek kimutatására és a termelés optimalizálására használhatók. Használható a betakarítási folyamat automatizálására is, csökkentve a munkaerőköltségeket és növelve a hatékonyságot.
Drónok használata:Kamerákkal és érzékelőkkel felszereltek felülről figyelhetik az akvakultúra-farmokat, és mérhetik a vízminőségi paramétereket, mint a hőmérséklet, pH, oldott oxigén és zavarosság.
A felügyelet mellett megfelelő berendezéssel is felszerelhetők a takarmány pontos időközönkénti adagolására az etetés optimalizálása érdekében.
A kamerával felszerelt drónok és a számítógépes látástechnológia segíthet a környezet, az időjárási viszonyok megfigyelésében, a növények vagy más "egzotikus" fajok szaporodásának szabályozásában, valamint a lehetséges szennyezőforrások azonosításában és az akvakultúra-műveletek helyi ökoszisztémákra gyakorolt hatásának felmérésében.
A járványkitörések korai felismerése kulcsfontosságú az akvakultúra számára. A hőkamerával felszerelt drónok képesek felismerni a víz hőmérsékletének változását, ami a kóros állapotok indikátoraként használható. Végül felhasználhatók a madarak és más kártevők elriasztására, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek az akvakultúrára. Ma a LIDAR technológia a légi szkennelés alternatívájaként is használható. Az ezzel a technológiával felszerelt drónok, amelyek lézerrel mérik a távolságokat és részletes 3D-s térképeket készítenek a fenékről, további támogatást nyújthatnak az akvakultúra jövője számára. Valójában non-invazív és költséghatékony megoldást nyújthatnak a halpopulációkra vonatkozó pontos, valós idejű adatok gyűjtésére.
Feladás időpontja: 2023. december 13