A világ növekvő népessége által fogyasztott hal közel felét termelő akvakultúra a világ egyik leggyorsabban növekvő élelmiszer-termelő ágazata, amely döntően hozzájárul a globális élelmiszerellátáshoz és a gazdasági növekedéshez.
Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Hivatalának jelentése szerint a globális akvakultúra-piac értéke 204 milliárd dollár, és 2026 végére várhatóan eléri a 262 milliárd dollárt.
A gazdasági értékeléstől eltekintve, ahhoz, hogy az akvakultúra hatékony legyen, a lehető legfenntarthatóbbnak kell lennie. Nem véletlen, hogy az akvakultúrát a 2030-as menetrend mind a 17 célkitűzésében megemlítik; sőt, a fenntarthatóság szempontjából a halászati és akvakultúra-gazdálkodás a kék gazdaság egyik legfontosabb aspektusa.
Az akvakultúra fejlesztése és fenntarthatóbbá tétele érdekében a dróntechnológia nagy segítséget nyújthat.
A mesterséges intelligencia segítségével lehetőség van különféle szempontok (vízminőség, hőmérséklet, a tenyésztett fajok általános állapota stb.) monitorozására, valamint a mezőgazdasági infrastruktúra átfogó ellenőrzésére és karbantartására – a drónoknak köszönhetően.
Precíziós akvakultúra drónok, LIDAR és rajrobotok segítségével
A mesterséges intelligencia (MI) technológia bevezetése az akvakultúrában megteremtette az iparág jövőjébe való betekintés alapjait, egyre növekvő tendenciával, hogy a digitális technológiát használják a termelés növelése és a tenyésztett biológiai fajok életkörülményeinek javítása érdekében. A mesterséges intelligenciát állítólag különböző forrásokból származó adatok, például a vízminőség, a halak egészsége és a környezeti feltételek monitorozására és elemzésére használják. Nem csak erre, hanem raj robotikai megoldások fejlesztésére is használják: ez magában foglalja az autonóm robotok együttműködését egy közös cél elérése érdekében. Az akvakultúrában ezek a robotok felhasználhatók a vízminőség monitorozására és szabályozására, a betegségek észlelésére és a termelés optimalizálására. A betakarítási folyamat automatizálására is használható, csökkentve a munkaerőköltségeket és növelve a hatékonyságot.
Drónok használata:Kamerák és érzékelők segítségével felülről figyelhetik az akvakultúra-gazdaságokat, és mérhetik a vízminőségi paramétereket, például a hőmérsékletet, a pH-értéket, az oldott oxigéntartalmat és a zavarosságot.
A felügyelet mellett a megfelelő felszereléssel is felszerelhetők, hogy pontos időközönként adagolják a takarmányt az etetés optimalizálása érdekében.
A kamerával felszerelt drónok és a számítógépes látástechnológia segíthet a környezet, az időjárási viszonyok megfigyelésében, a növények vagy más „egzotikus” fajok szaporodásának szabályozásában, valamint a potenciális szennyezőforrások azonosításában és az akvakultúra-műveletek helyi ökoszisztémákra gyakorolt hatásának felmérésében.
A betegségkitörések korai diagnosztizálása kulcsfontosságú az akvakultúra számára. A hőkamerákkal felszerelt drónok képesek felismerni a víz hőmérsékletének változásait, amelyek a kóros állapotok indikátoraként használhatók. Végül felhasználhatók a madarak és más kártevők elriasztására, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek az akvakultúrára. Manapság a LIDAR technológia alternatívájaként is alkalmazható a légi szkennelés helyett. Az ezzel a technológiával felszerelt drónok, amelyek lézereket használnak a távolságok mérésére és a fenék részletes 3D-s térképeinek elkészítésére, további támogatást nyújthatnak az akvakultúra jövője számára. Valójában nem invazív és költséghatékony megoldást kínálhatnak a halpopulációk pontos, valós idejű adatainak gyűjtésére.
Közzététel ideje: 2023. dec. 13.