1. Kapacitás (egység: Ah)
Ez egy olyan paraméter, amely mindenkit jobban foglalkoztat. Az akkumulátor kapacitása az egyik fontos teljesítménymutató az akkumulátor teljesítményének mérésére, amely azt jelzi, hogy bizonyos körülmények között (kisütési sebesség, hőmérséklet, lezárási feszültség stb.) az akkumulátor lemeríti az elektromosságot (elérhető JS-150D kisütési teszt) , azaz az akkumulátor kapacitása, általában amperben - óra egységben (rövidítés, AH-ban kifejezve, 1A-h = 3600C). Például, ha egy akkumulátor 48V200ah, az azt jelenti, hogy az akkumulátor 48V*200ah=9,6KWh-t, azaz 9,6 kilowatt áramot tud tárolni. Az akkumulátor kapacitása fel van osztva tényleges kapacitásra, elméleti kapacitásra és névleges kapacitásra a különböző feltételek szerint.
Tényleges kapacitásarra utal, hogy az akkumulátor mennyi elektromos energiát tud leadni egy bizonyos kisülési mód mellett (bizonyos ülepedési szint, bizonyos áramsűrűség és bizonyos lezárási feszültség). A tényleges kapacitás általában nem egyenlő a névleges kapacitással, amely közvetlenül összefügg a hőmérséklettel, páratartalommal, töltési és kisütési sebességgel. Általában a tényleges kapacitás kisebb, mint a névleges kapacitás, néha még sokkal kisebb is, mint a névleges kapacitás.
Elméleti kapacitásaz akkumulátor reakciójában részt vevő összes aktív anyag által adott elektromosság mennyiségére vonatkozik. Azaz a kapacitás a legideálisabb állapotban.
Névleges kapacitása motoron vagy elektromos készüléken feltüntetett adattáblára utal, a névleges üzemi körülmények között hosszú ideig tovább működhet a kapacitás. Általában a transzformátorok látszólagos teljesítményére, a motorok aktív teljesítményére és a fázisszabályozó berendezések látszólagos vagy meddő teljesítményére vonatkozik VA, kVA, MVA-ban. Az alkalmazás során a póluslemez geometriája, a lezárási feszültség, a hőmérséklet és a kisülési sebesség egyaránt hatással van az akkumulátor kapacitására. Például télen északon, ha egy mobiltelefont a szabadban használnak, az akkumulátor kapacitása gyorsan csökken.
2. Energiasűrűség (mértékegység: Wh/kg vagy Wh/L)
Energiasűrűség, akkumulátor energiasűrűség, adott elektrokémiai energiatároló eszköznél a tölthető energia és a tárolóközeg tömegének vagy térfogatának aránya. Az előbbit "tömeg-energiasűrűségnek", az utóbbit "térfogati energiasűrűségnek" nevezik, mértékegysége rendre wattóra/kg Wh/kg, wattóra/liter Wh/l. A teljesítmény itt az integrál fent említett kapacitása (Ah) és üzemi feszültsége (V). Ha az alkalmazásokról van szó, az energiasűrűség mérőszáma tanulságosabb, mint a kapacitás.
A jelenlegi lítium-ion akkumulátor-technológia alapján az energiasűrűség szintje körülbelül 100-200 Wh/kg között érhető el, ami még mindig viszonylag alacsony, és számos alkalommal szűk keresztmetszetté vált a lítium-ion akkumulátorok alkalmazásában. Ez a probléma az elektromos járművek területén is előfordul, a térfogatban és a tömegben szigorú korlátozások vannak érvényben, az akkumulátor energiasűrűsége határozza meg az elektromos járművek maximális hatótávolságát, így a „futásteljesítmény-szorongás” ez az egyedi kifejezés. Ha egy elektromos jármű egyetlen hatótávolsága eléri az 500 kilométert (hasonlóan egy hagyományos üzemanyaggal működő járművel), az akkumulátor monomer energiasűrűségének legalább 300 Wh/kg-nak kell lennie.
A lítium-ion akkumulátorok energiasűrűségének növekedése lassú folyamat, sokkal alacsonyabb, mint a Moore-törvény az integrált áramköri iparban, ami különbséget hoz létre az elektronikai termékek teljesítményének javítása és az akkumulátorok energiasűrűségének javítása között, amely idővel tovább nő. .
Feladás időpontja: 2023.11.10