1. Kapacitás (mértékegység: Ah)
Ez egy olyan paraméter, ami mindenkit jobban aggaszt. Az akkumulátor kapacitása az egyik fontos teljesítménymutató az akkumulátor teljesítményének mérésére, amely azt jelzi, hogy bizonyos körülmények között (kisütési sebesség, hőmérséklet, lezáró feszültség stb.) az akkumulátor lead egy bizonyos mennyiségű áramot (elérhető JS-150D kisütési teszt), azaz az akkumulátor kapacitását, általában áramerősség-órában, egységként (rövidítés, AH-ban kifejezve, 1A-h = 3600C). Például, ha egy akkumulátor 48V200AH, az azt jelenti, hogy az akkumulátor 48V*200ah=9,6KWh, azaz 9,6 kilowatt áramot képes tárolni. Az akkumulátor kapacitása a különböző körülményektől függően tényleges kapacitásra, elméleti kapacitásra és névleges kapacitásra oszlik.
Tényleges kapacitásarra a villamos energia mennyiségére utal, amelyet egy akkumulátor egy bizonyos kisütési mód (bizonyos ülepedési szint, bizonyos áramsűrűség és bizonyos lezárási feszültség) mellett leadhat. A tényleges kapacitás általában nem egyenlő a névleges kapacitással, amely közvetlenül összefügg a hőmérséklettel, a páratartalommal, a töltési és kisütési sebességgel. Általában a tényleges kapacitás kisebb, mint a névleges kapacitás, néha akár sokkal kisebb is annál.
Elméleti kapacitásaz akkumulátor reakciójában részt vevő összes aktív anyag által leadott elektromosság mennyiségére utal. Vagyis a kapacitásra a legideálisabb állapotban.
Névleges kapacitása motoron vagy az elektromos készülékeken feltüntetett adattáblára utal, névleges üzemi körülmények között hosszú ideig képes tovább működni. Általában a transzformátorok látszólagos teljesítményére, a motorok aktív teljesítményére, valamint a fázisszabályozó berendezések látszólagos vagy reaktív teljesítményére utal VA, kVA, MVA mértékegységben. Alkalmazás során a póluslemez geometriája, a lezáró feszültség, a hőmérséklet és a kisülési sebesség mind hatással van az akkumulátor kapacitására. Például télen északon, ha egy mobiltelefont a szabadban használnak, az akkumulátor kapacitása gyorsan csökken.
2. Energiasűrűség (mértékegység: Wh/kg vagy Wh/L)
Az energiasűrűség, az akkumulátor energiasűrűsége egy adott elektrokémiai energiatároló eszköz esetében a feltölthető energia és a tárolóközeg tömegének vagy térfogatának aránya. Az előbbit "tömeg-energiasűrűségnek", az utóbbit "térfogati energiasűrűségnek" nevezzük, a mértékegysége wattóra/kg Wh/kg, illetve wattóra/liter Wh/L. A teljesítmény itt az integrál fent említett kapacitása (Ah) és üzemi feszültsége (V). Alkalmazások szempontjából az energiasűrűség mérőszáma tanulságosabb, mint a kapacitás.
A jelenlegi lítium-ion akkumulátor-technológia alapján az energiasűrűség körülbelül 100~200 Wh/kg, ami még mindig viszonylag alacsony, és sok esetben szűk keresztmetszetet jelent a lítium-ion akkumulátorok alkalmazásai számára. Ez a probléma az elektromos járművek területén is előfordul, mivel a térfogat és a súly szigorú korlátozásoknak van kitéve, az akkumulátor energiasűrűsége határozza meg az elektromos járművek maximális hatótávolságát, így a "futásteljesítmény-szorongás" ezt az egyedülálló kifejezést jelenti. Ha egy elektromos jármű egyetlen hatótávolsága eléri az 500 kilométert (ami összehasonlítható egy hagyományos üzemanyaggal működő járműével), akkor az akkumulátor monomerjének energiasűrűségének legalább 300 Wh/kg-nak kell lennie.
A lítium-ion akkumulátorok energiasűrűségének növekedése lassú folyamat, jóval alacsonyabb, mint Moore törvénye az integrált áramköri iparágban, ami különbséget hoz létre az elektronikai termékek teljesítményjavulása és az akkumulátorok energiasűrűség-javulása között, amely különbség idővel egyre szélesedik.
Közzététel ideje: 2023. november 10.