A cukornád nagyon fontos készpénzes növény, széles körű élelmiszer- és kereskedelmi felhasználással, valamint a cukortermelés fontos nyersanyaga.
Dél-Afrikában, amely a cukortermelést tekintve a világ tíz legnagyobb országa közé tartozik, több mint 380 000 hektáron folyik cukornád termesztése, így ez a harmadik legnagyobb termés az országban. A cukornádtermesztés és a cukoripari lánc számtalan dél-afrikai gazdálkodó és munkás megélhetését befolyásolja.
A dél-afrikai cukornádipar kihívásokkal néz szembe, mivel a kistermelők felhagynak a kilépéssel
Dél-Afrikában a cukornádtermesztés főként nagyültetvényekre és kis gazdaságokra oszlik, utóbbiak adják a többséget. De manapság a dél-afrikai cukornád kistermelői sok nehézséggel szembesülnek, beleértve a kevés értékesítési csatornát, a tőke hiányát, a rossz telepítési lehetőségeket és a szakmai műszaki képzés hiányát.
A sok nehézség és a profitcsökkenés miatt sok kistermelőnek más iparágak felé kell fordulnia. Ez a tendencia jelentős hatással volt a dél-afrikai cukornádra és cukoriparra. Válaszul a Dél-afrikai Cukorszövetség (Sasa) összesen több mint 225 millió rúpiát (87,41 millió rúpia) biztosít 2022-ben, hogy támogassa a kistermelőket, hogy továbbra is egy olyan vállalkozásban dolgozhassanak, amely régóta megélhetési forrást jelent.
A mezőgazdasági képzettség és a fejlett technológia hiánya a kistermelők számára is megnehezítette a tudományosan hatékony módszerek alkalmazását a működési hatékonyság javítására és a bevételek növelésére, erre példa az érlelőszerek alkalmazása.
A cukornád érését serkentő szerek fontos szabályozók a cukornád termesztésében, amelyek jelentősen növelhetik a cukortermelést. Mivel a cukornád magasabbra nő és sűrű lombkoronája van, lehetetlen a kézi munkavégzés, és a nagy ültetvényeken általában nagy területen, szőnyeggel borított cukornád-érlelőszer permetezési műveleteket hajtanak végre merevszárnyú repülőgépekkel.
A dél-afrikai cukornád-kistermelők azonban általában 2 hektárnál kisebb ültetési területtel rendelkeznek, szórványos földterületekkel és bonyolult terepviszonyokkal, és a parcellák között gyakran vannak lakóházak és legelők, amelyek hajlamosak a sodródásra és a kábítószer okozta károkra, valamint a permetezésre. a merevszárnyú repülőgépek nem praktikus számukra.
Természetesen az Egyesület anyagi támogatása mellett számos helyi csoport is ötletel a cukornád kistermelőinek olyan növényvédelmi problémák megoldásában, mint például az érlelőszerek permetezése.
A terepkorlátozások áttörése és a növényvédelmi kihívások megoldása
Az a képesség, hogy a mezőgazdasági drónok hatékonyan működjenek kis és szétszórt parcellákon, új ötleteket és lehetőségeket nyitott meg a dél-afrikai cukornád-kistermelők előtt.
A mezőgazdasági drónok dél-afrikai cukornádültetvényeken történő permetezési lehetőségeinek tanulmányozása érdekében egy csoport demonstrációs kísérleti hálózatot hozott létre Dél-Afrika 11 régiójában, és meghívta a Dél-afrikai Cukornádkutató Intézet (SACRI) tudósait, egy kutatót a Dél-afrikai Köztársaságból. a Pretoriai Egyetem Növény- és Talajtudományi Tanszéke, valamint 15 cukornád-kistermelő a 11 régióban, hogy közösen végezzék el a kísérleteket.
A kutatócsoport 11 különböző helyszínen végzett sikeresen drónos érlelőanyag-permetezési kísérleteket, a permetezési műveleteket egy 6 rotoros mezőgazdasági drónnal végezték.
A cukorhozam az összes érlelőanyaggal permetezett cukornádban változó mértékben nőtt az érlelőszerrel nem permetezett kontrollcsoporthoz képest. Bár az érlelőanyag egyes összetevői miatt gátló hatással volt a cukornád növekedési magasságára, a hektáronkénti cukorhozam 0,21-1,78 tonnával nőtt.
A tesztcsoport számítása szerint ha a cukorhozam 0,12 tonnával nő hektáronként, az fedezni tudja a mezőgazdasági drónok érlelőszerek permetezésének költségeit, így megítélhető, hogy a mezőgazdasági drónok nyilvánvaló szerepet játszhatnak a gazdák bevételének növelésében ebben a tesztben.
Segíteni a kistermelőket a megnövekedett bevétel elérésében, és elősegíteni a cukornádipar egészséges fejlődését Dél-Afrikában
A Dél-Afrika keleti partján fekvő cukornádtermesztő régióból származó farmer volt az egyik cukornád-kistermelő, aki részt vett ebben a kísérletben. Más kollégáihoz hasonlóan ő is tétovázott, hogy feladja-e a cukornád ültetését, de a próba befejezése után azt mondta:Mezőgazdasági drónok nélkül a cukornád megnőttével teljesen nem tudtunk kijutni a táblákra permetezni, és még az érlelő hatását sem volt lehetőségünk kipróbálni.Úgy gondolom, hogy ez az új technológia segít növelni bevételeinket, valamint javítani a hatékonyságot és megtakarítani a költségeket."
A kísérletben részt vevő tudósok is úgy vélik, hogy a mezőgazdasági drónok nem csak a kistermelők számára jelentenek kijáratot, de valójában értékes ötleteket adnak az egész cukornád-termesztési ágazat számára. A mezőgazdasági drónok amellett, hogy a hatékony és kényelmes alkalmazással növelik a bevételeket, a környezetvédelemre is kiemelkedő hatással vannak.
"A merevszárnyú repülőgépekhez képesta mezőgazdasági drónok képesek kisebb parcellákat célba venni a finomabb permetezés érdekében, csökkentik az orvosi folyadékok elsodródását és pazarlását, és elkerülik a nem célnövények, valamint a környező környezet károsítását,ami döntő fontosságú az egész iparág fenntartható fejlődése szempontjából” – tette hozzá.
Ahogy a két résztvevő elmondta, a mezőgazdasági drónok továbbra is szélesítik az alkalmazási forgatókönyveket a világ különböző országaiban és régióiban, új lehetőségeket biztosítva a mezőgazdasági szakemberek számára, és közösen mozdítják elő a mezőgazdaság fejlődését egészséges és fenntartható irányba a mezőgazdaság technológiával való megáldásával.
Feladás időpontja: 2023.10.10