A cukornád egy nagyon fontos haszonnövény, széles körű élelmiszer- és kereskedelmi felhasználással, valamint a cukorgyártás fontos alapanyaga.
A cukortermelés tekintetében a világ tíz legnagyobb országa közé tartozó Dél-Afrika több mint 380 000 hektáron termeszt cukornádat, ezzel a harmadik legnagyobb termény az országban. A cukornádtermesztés és a cukoripari lánc számtalan dél-afrikai gazdálkodó és munkás megélhetését befolyásolja.
A dél-afrikai cukornádipar kihívásokkal néz szembe, mivel a kistermelők fel akarnak állni a termeléssel.
Dél-Afrikában a cukornádtermesztés főként nagy ültetvényekre és kisgazdaságokra oszlik, utóbbiak többségben vannak. Manapság azonban a dél-afrikai kis cukornádtermesztők számos nehézséggel néznek szembe, beleértve a kevés értékesítési csatornát, a tőkehiányt, a rossz ültetési lehetőségeket és a szakmai képzés hiányát.
A számos nehézség és a profit csökkenése miatt sok kisgazdálkodó kénytelen más iparágak felé fordulni. Ez a tendencia jelentős hatással volt a dél-afrikai cukornád- és cukoriparra. Válaszul a Dél-afrikai Cukoripari Szövetség (Sasa) 2022-ben összesen több mint 225 millió randot (87,41 millió rand) biztosít a kisgazdálkodók támogatására, hogy továbbra is dolgozhassanak egy olyan vállalkozásban, amely régóta megélhetési forrás.
A mezőgazdasági képzés és a fejlett technológia hiánya megnehezítette a kisgazdálkodók számára, hogy tudományosan hatékony módszereket alkalmazzanak a működési hatékonyság javítása és jövedelmük növelése érdekében, amire példa az érlelőszerek használata.
A cukornád érlelésserkentői fontos szabályozók a cukornádtermesztésben, amelyek jelentősen növelhetik a cukortermelést. Mivel a cukornád magasabbra nő és sűrű lombkoronát képez, lehetetlen kézzel dolgozni, és a nagy ültetvényeken általában nagy területen, szőnyeggel borított cukornád érlelőszer permetezési műveleteket végeznek merevszárnyú repülőgépekkel.
A dél-afrikai cukornád-kisgazdák azonban általában kevesebb, mint 2 hektárnyi ültetvénynel rendelkeznek, szétszórt földterületekkel és bonyolult terepviszonyokkal, és a parcellák között gyakran lakóházak és legelők találhatók, amelyek hajlamosak az elsodródásra és a gyógyszerkárokra, és a merevszárnyú repülőgépekkel történő permetezés nem praktikus számukra.
Természetesen a Szövetség anyagi támogatása mellett számos helyi csoport is előáll ötletekkel, hogy segítsék a kis cukornádtermesztőket a növényvédelmi problémák megoldásában, például az érlelőszerek permetezésével.
A terepi korlátok leküzdése és a növényvédelmi kihívások megoldása
A mezőgazdasági drónok hatékony működésének képessége kis és szétszórt parcellákon új ötleteket és lehetőségeket nyitott a dél-afrikai cukornád-termesztő kisgazdák számára.
A dél-afrikai cukornádültetvényeken végzett permetezési műveletek megvalósíthatóságának tanulmányozása érdekében egy csoport demonstrációs kísérletek hálózatát hozta létre Dél-Afrika 11 régiójában, és meghívta a Dél-afrikai Cukornádkutató Intézet (SACRI) tudósait, a Pretoriai Egyetem Növény- és Talajtudományi Tanszékének kutatóját, valamint 15 cukornád-kisgazdát a 11 régióból, hogy közösen végezzék el a kísérleteket.
A kutatócsoport sikeresen végzett drónos érlelőszer-permetezési kísérleteket 11 különböző helyszínen, a permetezési műveleteket egy 6 rotoros mezőgazdasági drón végezte.
A cukorhozam változó mértékben nőtt az összes érlelőszerrel permetezett cukornád esetében a kontrollcsoporthoz képest, amelyet nem permeteztek érlelőszerrel. Bár az érlelőszer egyes összetevői gátló hatással voltak a cukornád növekedési magasságára, a hektáronkénti cukorhozam 0,21-1,78 tonnával nőtt.
A tesztcsapat számítása szerint, ha a cukorhozam hektáronként 0,12 tonnával nő, az fedezheti az érlelőszerek permetezésére szolgáló mezőgazdasági drónok költségeit, így megítélhető, hogy a mezőgazdasági drónok nyilvánvaló szerepet játszhatnak a gazdálkodók jövedelmének növelésében ebben a tesztben.
Segítségnyújtás a kisgazdálkodóknak a jövedelem növelésében és a cukornádipar egészséges fejlődésének előmozdítása Dél-Afrikában
Egy dél-afrikai keleti partvidék cukornádtermesztő régiójából származó gazda volt az egyik cukornád kisbirtokos, aki részt vett ebben a kísérletben. Más társaihoz hasonlóan ő is habozott feladni a cukornád termesztését, de a kísérlet befejezése után azt mondta: „Mezőgazdasági drónok nélkül teljesen képtelenek voltunk a földekre jutni, hogy permetezhessünk, miután a cukornád magasabbra nőtt, sőt, még arra sem volt lehetőségünk, hogy kipróbáljuk az érlelőszer hatását.Úgy hiszem, ez az új technológia segíteni fog nekünk a bevételeink növelésében, a hatékonyság javításában és a költségek csökkentésében."
A kísérletben részt vevő tudósok úgy vélik, hogy a mezőgazdasági drónok nemcsak a kisgazdálkodók számára kínálnak piacot, hanem értékes ötleteket a teljes cukornádtermesztési ágazat számára. Amellett, hogy hatékony és kényelmes alkalmazásukon keresztül növelik a jövedelmeket, a mezőgazdasági drónok kiemelkedő hatással vannak a környezetvédelemre is.
"A merevszárnyú repülőgépekhez képest..."A mezőgazdasági drónok képesek kisebb parcellákat megcélozni a finomabb permetezés érdekében, csökkenteni a gyógyászati folyadék elsodródását és pazarlását, valamint elkerülni a nem célzott növények és a környező környezet károsítását,ami kulcsfontosságú az egész iparág fenntartható fejlődése szempontjából” – tette hozzá.
Ahogy a két résztvevő is elmondta, a mezőgazdasági drónok egyre szélesebb körben alkalmazzák a világ különböző országaiban és régióiban, új lehetőségeket kínálva a mezőgazdasági szakemberek számára, és közösen elősegítve a mezőgazdaság fejlődését egészséges és fenntartható irányba a technológia megáldásával.
Közzététel ideje: 2023. október 10.